Nans percek #6 Ma van az 5. Évfordulónk

Nem titkolt szándékom, hogy a mai bejegyzést legfőképpen a Férjemnek írtam, ugyanis ma október 28-án van az 5. évfordulónk. Nagyon sok mindent írhatnék erről az 5 évről, nagyon sok jót és hála kevés rosszat. Ezeket a sorokat csak szeretném kiírni magamból, nem azért, mert szeretnék valakinek bizonyítani, hanem csak mert jól esik és szeretném meglepni Zsombit. Egy korábbi insta posztban már említettem Nektek, hogy az ősz mindig is nagyon közel állt hozzám, hiszen szeptemberi gyerekként, mindig nagyon vártam az őszt főleg kicsiként. 5 évvel ezelőtt egy őszi napon egy olyan csodás embert kaptam, aki mára már a férjem, szinte hihetetlen. Láss csodást az esküvőnk is szeptemberben volt, egy gyönyörű őszi napon, ezek után mégfontosabb lett ez az időszak számomra.

Az ősz számomra maga a megnyugvás és a boldogság is egyben. Kicsivel több, mint 5 évvel ezelőtt nem tudtam, hogy ki vagyok és hogy mit akarok, egy érzés viszont folyamatosan bennem volt, ami a szeretet hiánya, ami talán furcsán hangozhat az akkori még tini énemtől, de valóban nagyon vágytam egy igazi férfira. Nem nehéz kitalálni, hogy ekkor jött a Zsombi az életembe, szinte a legváratlanabb pillanatban, ezért is volt annyira tökéletes. Ha valamit nem görcsösen, akaratosan szeretnél előbb vagy utóbb de eléd tárul, a kérdés csak az, hogy észreveszed-e.

Már az első beszélgetésnél is éreztem, hogy ő teljesen más mint a többi pasi, nagyon megtetszett a személyisége. Valóban igaz a mondás, hogy a külső megfog a belső megtart. 🙂 Amíg nem találkoztunk addig több órás telefonbeszélgetéseket folytattunk, állandóan érdeklődtünk egymás iránt és kerestük a megoldást az első nagy találkozásra, hiszen 160 kilóméter választott el minket egymástól. Annyira izgultam és vártam az első találkozást egy számomra teljesen idegen városban, amit azóta is a szerelem városának hívunk, hogy semmi sem érdekelt csak, hogy Vele lehessek. Attól a naptól kezdve a közöttünk lévő szeretetnek és szerelemnek köszönhetően elválaszthatatlanok lettünk.

Nem éreztünk sosem akadályt, annak ellenére sem, hogy 2,5 évig távkapcsolatban éltünk, hiszen igyekeztünk mindent együtt megoldani. Jöhetett bármilyen akadály, veszekedés mi próbáltunk mindent pozitívan felfogni, amire nagyon büszke vagyok, mert a fiatal korunk ellenére nagyon sokan ellenezték ezt a kapcsolatot mondván, hogy ez úgysem éli túl a távkapcsolatot, de hála a szüleink mindig mellettünk voltak és támogattak Minket.

Mi egymás mellett nőttünk fel, két bohókás tiniből nő és férni vált, majd idén szeptemberben férj és feleség. Nincs annyi szó, ami elég lenne ahhoz, hogy megköszönjem Neki mindazt, amit adott Nekem. Megmutatta, hogy ki vagyok és mit akarok, megtanított szeretni és önzetlen lenni. Miatta jobb ember lettem.

Boldog 5. Évfordulót Zsombi!

Szeretettel: Reni

You may also like

2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük